Próbáltál már ANYAKÉNT

érték- (és pénz!) teremtő, alkotó munkát végezni?
ÁLMOKat nem feladni, CÉLOKat megvalósítani?
Óhhh, jöjj, Gazdag, Szabad, Kreatív Élet!
De hogyan, a retkesfülű kismanóba..., ennyi gyerek mellett?!!!

2010. december 26., vasárnap

Boldog Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánok!

A karácsonyra szánt ajándékot csak jövőre tudom küldeni... De remélem, annál jobban fogtok neki örülni!
Okok, kifogások, magyarázat, summázat és a közeljövő örömteli eseményei dióhéjban a jövő heti év végi beszámolóban! :)


Szeretettel:




(Ha még nem tetted, iratkozz fel a blogértesítőmre, hogy azonnal értesíthesselek a legújabb bejegyzésemről! kattints ide!)

2010. november 24., szerda

Minerva Capitoliuma - a sikerre termett nők havi magazinja - Nálam is kapható!

Minerva az ókori római hitvilág egyik istennője, aki óriási mennydörgés közepette apja, Iuppiter fejéből pattant ki teljes fegyverzetében. Védte a városokat, a mestereket, a művészeteket, a hajózást, az igazságot és az igaz ügyért harcolókat. Minerva okos, jó startégiai érzékkel rendelkező, gyakorlatias és az eszére hallgató istennő volt. Temploma Rómában, a Capitolium hegyén állt. A Minerva Capitoliuma ezt akarja nyújtani neked, ebben segít és támogat!
Olyan tudatos, vállalkozó szellemű HősNőket akarunk, akik büszkén szállnak szembe a hétköznapok viharaival és ezért jutalmukat is mindig megkapják az élettől, vagy saját maguktól. A Minerva önmagában természetesen nem fogja megváltoztatni az életed.
A Minerva feladata az, hogy a változás útjára lépőket és a már rajta lévő nőket támogassa sok-sok érdekes és értelmes témával minden hónapban.

Miről olvashatsz a Minerva Capitoliumában?
  • Önismeret és emberismeret
  • Pénzügyek
  • Egészség, öngyógyítás
  • Életmód
  • FengShui
  • Vezetés – Vállalkozás
  • Humor
  • Környezettudatosság
  • IT női szemmel
  • Számmisztika
A Minerva Capitoliuma NEKED szól, ha cseppet sem bánod, hogy nem szól:
  • divatról,
  • sztárdiétáról,
  • celebekről,
  • botrányokról,
  • erőszakról és
  • tragédiákról.
Azt is mondhatnánk, hogy a Minerva nem kikapcsol, hanem beindít... 

IGEN, ÉRDEKEL A MINERVA KÉT HÓNAPOS PRÓBA ELŐFIZETÉSE
csupán 1690 forintos adminisztrációs díjért - hiszen ezt a díjat ráadásul még jóvá is írják számomra, ha folytatni szeretném az előfizetést!
A próbaelőfizetés részleteiért kattints a képre!

Hét független ok, amiért a Minerva Capitoliumát ajánljuk a hagyományos női magazinok helyett:
  1. Hallgass a szívedre!
Erről feledkezünk el leginkább az életünkben. A szívünk hangjait elnyomják a szülői, baráti intelmek és jótanácsok, másra tanítanak az iskolában és az élet is a kemény racionalizmusra nevel minket. Légy kemény, csak így élheted túl az élet könyörtelen iskoláját! Azonban ha mégis meghalljuk a szív szavát és elkezdjük követni azt, hirtelen minden megváltozik, több öröm költözik az életünkbe és mi is másképp látjuk az egész világot. A Minerva Neked adja azt a szemüveget, amivel megláthatod ezt a világot és a jövőben hallgathasz bátran a szívedre!
  1. A mag törvénye
A mag törvénye így szól: „Csak akkor arathatod le munkád gyümölcsét, ha megdolgoztál érte.” Ha valamikor kicsit is kertészkedtél, akkor tudod, hogy a föld felásása és a mag elültetése után várni kell egy ideig, amíg a mag kikel és learathatod munkád gyümölcsét. Egyszóval kell némi energiabefektetés, türelem és utána jönnek az eredmények. Mi energiát fektetünk a Minervába, a legjobbat akarjuk nyújtani neked, amiből te is bőségesen arathatsz.
  1. Ok és okozat
Az életünk egy energiarendszer, ahol a befektetett energia alakítja a körülményeidet. Vizsgáld meg, hogy a te életedben hogyan működik ez a törvény? Hogyan kerültél ide? Miért olvasod most ezt? Szükséged van segítségre, támogatásra és arra a tudatra, hogy nem vagy egyedül a problémáiddal? A Minerva Capitoliuma minden hónapban olyan kérdésekre és ok-okozati összefüggésekre adja meg a választ, amit már te is régóta keresel.
  1. Kis kezdetek, nagy sikerek
Előfordul, hogy néha türelmetlenek vagyunk. Azonnal a legjobb, a legnagyobb, a leggyorsabb valamit szeretnénk elérni, vagy megkapni  az életünkben és nem vesszük figyelembe azt, hogy az iskolát is az első osztályban kezdjük el. Az élet egy fokozatos fejlődés és mi ezt az elvet követjük a Minervában. Tarts te is velünk apró, kezdő lépésekkel, hogy eljussunk együtt a nagy sikerekig!
  1. Irányváltás
Ragaszkodunk a megszokásainkhoz, a megszokott dolgainkhoz és közben nem vesszük észre, hogy elmegy mellettünk az élet. Legyünk nyitottak az új élethelyzetekre, az új kapcsolatokra és ha úgy adódik ne féljünk elfordítani a kormányt más irányba. A Minerva mutat neked egy lehetséges utat, velünk tartasz? Mondj igent!
  1. A vonzás törvénye
Biztos előfordult már veled is, hogy gondoltál valakire akit hónapok óta nem láttál és másnap szembejött veled az utcán, vagy dúdoltál egy dalt és a rádióban is megszólalt ugyanaz a dallam. Vajon ez csak véletlen műve, vagy valami olyan dolog ez ami emberi ésszel fel nem fogható? Sokan biztosan a véletlennek tekintik mindezt, azonban tudnod kell, hogy az agyad olyan mint egy mágnes. Azt vonzod magadhoz amire gondolsz. Amennyiben ezeket a sorokat olvasod az sem a véletlen műve. Isten hozott egy „mágneses”, energiával teli világban! Tarts továbbra is velünk és a Minervával megmutatjuk, hogy milyen mély is a nyúl ürege.
  1. Az számít, amit ma megteszel!
Lao Ce, aki feltehetőleg a Kr. e. 4. században élt kínai filozófus volt, ezt mondja: „Egy fa, amelyet épp’ hogy átérsz, egy kis magból nőtt ki, egy ezer-mérföldes út egy lépéssel kezdődik.” Talán nehéz elfogadni, de jelenleg azon a ponton vagy az életedben, ahová az elmúlt évek gondolatai és cselekedetei juttattak el téged. Amit ma cselekszel, befolyással van az elkövetkező éveidre. Döntéseket hozol, ezáltal változásokat idézel elő. Most döntened kell! A Minerva a társad szeretne lenni és segíteni szeretne neked abban, hogy egy élhetőbb életet élj!

 Szeretettel:

 

2010. november 16., kedd

Benne voltam a tévében! :)

Kaposvárimamiként meghívtak a helyi tévébe.
A Kapos TV riportja a műsor 25:48 percétől látható :)
A videóhoz kattints a képre!


2010. november 3., szerda

Álmok, célok... Itt a vége...?

Bár nem az esetem sem ez a modern amerikai számítógépes animáció, sem a stílus, a tartalom azért elgondolkodtató.
Azért jutok mostanában ilyen ritkán a blogíráshoz, mert azon dolgozom, hogy véletlenül se járjak így:
(Kattints a képre a videóhoz! 6 perc)


Te mit gondolsz?

Szeretettel:


(Ha még nem tetted, iratkozz fel a blogértesítőmre, hogy azonnal értesíthesselek a legújabb bejegyzésemről! kattints ide!)

2010. október 5., kedd

Miért nem lettem First Lady?

vs. sikerélmény

First Lady?? Nem a Fehérházban, csak Szennában! :) A válasz egyszerűnek tűnik: azért, mert Norbi végül nem lett polgármester (bár városból kiköltözött "gyüttmentként" szép eredményt ért el).

Valójában a kérdést úgy kell értelmezni: 
Mi az oka (és egyben célja) annak, hogy nem lettem polgármesterné?:)

2010. szeptember 28., kedd

Meglep-lak

Gyakran megoldatlan marad a mai fiatal felnőttek egyik fő problémája: Hogyan jussak saját lakáshoz, ha nincs pénzem, és nem is örököltem?

Nos, mindenre van megoldás, csak tudni kell hozzá "máshogy" gondolkozni. :)
Egy kedves ismerősöm nem hagyta annyiban a dolgot. Egy nagyon kreatív ötlettel állt elő, mellyel szándéka szerint lakást teremt pénz nélkül. Olvasd el a levelét, és lehetőséged szerint támogasd, hogy sikerüljön! :)

Kedves Barátom!

2010. szeptember 19., vasárnap

Második törlesztőrészlet

HősNőkblogok
Munkaviszony

- milyen ronda szó... Abszolút negatív rezgésű, legalábbis az én fülemnek, de  (még) nem vagyok szakértő, mint Manita... (de tőle most Te is megtanulhatsz olvasni a szavakból, számokból az őszi 1-1 napos  Névelemzés és számmisztika tanfolyamain - ez itt a reklám helye :) mert az én olvasómként még kedvezményt is kapsz, ha beírod a kupon kódom: ANYA678)

A fenti szót azóta sem találom szebbnek, mióta visszamentem tanítani, bár kétségtelen, hogy egyelőre jó, hogy van. A kérdés most az lett, hogy mennyi ideig... 

2010. szeptember 16., csütörtök

Első törlesztőrészlet

Avagy: "Tudod, mit tettem tavaly nyáron?"

HősNőkblogok
Bevallom töredelmesen, a nyár vége, ha már volt végre egy kis jó idő - elsősorban a pihenésről szólt, és csak másodsorban a munkáról (lásd lejjebb).

2010. szeptember 12., vasárnap

Jelentés a komfortzóna határain túlról

HősNőkblogok
Hej, de más innen a kilátás! Mármint az utazócirkusz karavánja ablakából... Merthogy utazom. Egyszerre több kocsin, hangzavar és kisebb káosz közepette, s most úgy érzem, kicsit bent rekedtem a "rácsos kocsiban"... Bár félig-meddig önszántamból szálltam fel rá, (döntésem okait részletesen ecseteltem korábban), nem szégyellem bevallani, hogy most, másfél hét tanítás után úgy érzem, elég messzire kerültem a komfortzónámtól. Most látom csak, mennyire átálltam agyban a vállalkozók közé. 

Érdekes mód az 'értékes életre nevelő tanár' szerep most annyira nem hoz tűzbe, mint 8-9 évvel ezelőtt... Pedig élvezem az órákat, mozgok én is sokat:), kedvesek a lányok, (kicsit lusták is, de ezt csak halványan írom le, hogy mert az hamar kiderült, hogy már az első napon teljes körűen lenyomoztak az interneten:)), kedvesek a kollégák, és nem szakadok bele a munkába. Szeretek tanítani, szeretem, hogy a fontos, az igazán fontos "életdolgaira" rávezetem a "maiifjúságot"... csak hát egyrészt kiderült, hogy már nem bírom a kötelező dolgokat... Minden önfegyelmemet össze kell szednem, hogy reggel fel tudjak ébredni, és összekészítsem a családot. Ki tudja, ha Palkónak nem kéne odaérni az iskolába, lenne-e elég motivációm...?  Másrészt  folyton piszkál a kisördög, hogy ezalatt az idő alatt mi mindent tudnék tenni a saját bizniszemben...

2010. július 29., csütörtök

Elkészült az IMAMI.HU - a hely.imamik mamija:)

HősNőkblogok

Örömmel tudatom veled, hogy az IMAMI büszkén pályára lépett - nagyban is elkezdődik tehát a játék! :)

Kattints a főoldalra, és a térképen megnézheted, hogy nálatok van-e már imami. Ha van, regisztrálj az adott oldalon, használd a szolgáltatásokat, és jó szívvel ajánld tovább ismerőseidnek! :)
Ha még nincs, alaposan böngészd végig az oldalakat, és ábrándozz el egy kicsit azon, hogy milyen jó lenne, ha Te is imami lennél... :)

Erre az oldalra kattintva többek között megtudhatod, hogy mit kapnak azok, akik csatlakoznak az imami franchise-hoz, hogy mitől lehetnek sikeresek (és jövedelmezőek) az imami.hu-hoz tartozó weboldalak vagy hogy hogy lehet ezt gyerek/ek mellett, gyakorlat nélkül csinálni?

Ha eldöntötted, hogy csatlakozol, vagy csak kérdéseid vannak, ezen az oldalon lépj kapcsolatba a "Főnöknővel" - szeretettel vár Téged is! 
És persze hivatkozz rám...

Szeretettel:



(Ha még nem tetted, iratkozz fel a blogértesítőmre, hogy azonnal értesíthesselek a legújabb bejegyzésemről! kattints ide!)

2010. július 26., hétfő

A Balatoni MÁV-állatkert

Egyszer volt Balatonon vonatozás... Csak egyszer!!
HősNőkblogok
(Vigyázat! Hosszú és idegőrlő cikk - elsősorban saját feszültség levezetése céljából :), másodsorban  a más kárán való okulás céljából.)

Évek óta ígérgetjük a gyerekeknek, hogy egyszer vonatozunk egyet a Balaton körül. Idén sikerült egy tíznapos, (átfedésekkel ugyan, de azért) közös, nagycsaládos nyaralást összehozni Norbiék balatonmáriafürdőalsói családi nyaralójában.

A várva várt vonatozást szerdára időzítettük. Mi öten, és Norbi nővére egyedül a kisfiával. (Mert  apájának épp munkahelyi átfedés volt...) Először azt terveztük, hogy Mária-alsóról átmegyünk Keszthelyre, onnan fél 3-kor Badacsonyba, onnan fél 4-kor átkompozunk Fonyódra, majd hazavonatozunk Máriaalsóra. A kedd esti fáradalmak után (=értsd összes gyerek kőkeményen hisztizett legalább egy félórát), és a 35 fokos hőségre való tekintettel módosítottunk a programon. (Ha már menni muszáj volt, nehogy meglincseljenek a gyerekek...)

A rövidített tervezett program:

Indulás autóval 7 óra 25 perckor a mária-alsói állomásra. Vonatraszállás 7 óra 45-kor.  Átszállás a balatonszentgyörgyi csatlakozásra. Érkezés Keszthelyre 8 óra 25-kor. Felbuszozás a Kastély melletti kitömött-állatos Vadász-múzeumhoz és modellvasút-kiállításhoz. Szendvicsevés a kastélyparkban a szökőkút mellett. Rövid városnézés a rovar- és hüllőmúzeum feltétlen közbeiktatásával. Fagyi, ebéd, stb. 2 óra 07-kor felszállás a vonatra. Átszállás Balatonszentgyörgyön. Érkezés Mária-alsóra 14 óra 37 perckor. Így időben hazaérünk. Délutáni alvás, balatonozás a barátnőméknél, vacsi, fürdés, alvás.

A megvalósult program:

Indulás autóval 7 óra 25 perckor a mária-alsói állomásra. Ott leparkoltunk. Rövid, "lelkes" várakozás után  vonatraszállás 7 óra 45 perckor.



 
Boldog vonatozás Keszthelyig...
Felbuszozás a Kastély melletti kitömött-állatos Vadász-múzeumhoz és modellvasút-kiállításhoz.


Minden állatot gyorsan még egyszer lelőttünk, majd ámulva néztük az egész emeletnyi terepasztalon, hogy honnan tudják, melyik kisvonat mikor hova megy? Nem úgy, mint a valódi balatonparti vasútállomásokon... No, de erről később...

Ezután fél 11-től 2-ig Keszthely, tőmondatokban:
Szendvicsevés, ill. hiszti a nemilyen-szendvicsért. 40 fok.
Kastélyparkban huszár, szökőkút, Marci kaka, 40 fok, apa kávézik és telefonál, hiszti fagyiért, és Misi már nem volt hajlandó kiszállni a babakocsiból...













Ki a kastélyparkból, fagyievés, vizesüveg-utántöltés.
Hüllő és rovarmúzeum - apa nélkül - akinek ez büdös, majd Marci nélkül  - aki a 3 m hosszú szuvenírpulton levő összes minikristályt és csodakavicsot meg akarta "venni", majd Olivér nélkül, aki csak egyet akart - mindig inkább másikat, mint amit kifizettünk, és Betti nélkül, aki kivitte Olivért... Palkó viszont felfedezte, hogy van valódi cápafogas nyaklánc, amire oly régóta vágyott! Azért az állatokat is megnéztük -  lepkék százai, madárpókok, skorpiók, kígyók, békák, leguánok - azóta varánuszt kellene varázsolnom, mert biztos tudok azt is! :)

Ki a hüllőmúzeumból, fagyievés, vizesüveg-utántöltés.

Sétálóutca, 40 fok.
- Apa vigyéééél! -Nem!
- Akkor anya vigyéééél! -Nem!
- Akkor én ülök a babakocsibaaaa! -Jó, cseréljetek!
- Neeem!
- Apa vigyéééél! stb.

Sétálóutca vége. Szendvicsevés, ill. hiszti a nemilyen-szendvicsért. 40 fok.
Játszóterezés (mert csak 1 órakor indul az "útivonat", azaz a városnéző kisvasút a vasútállomás felé)- 2 db hinta, 1 db mérleghinta - ami csak elvileg elég 4 gyereknek. Pisilés, peluscsere, szoptatás, vizesüveg-utántöltés.

Sétálóutca visszafelé, 40 fok.  (vagy 42?)
- Apa vigyéééél! - Ülj a nyakamba!
- Engem is! - Téged tollak!
- Nem megyek!
- Ki a legokosabb? Ki szeretne fagyit? Ki bír menni?
Áterndeződtünk - Marci ölbe, Misi nyakba, Olivér babakocsiba, szegény Palkó hősként gyalogolt. 40 fok. Fél egy.

Sétálóutca másik vége, fagyievés, vizesüveg-utántöltés.

1 óra. Indul az útivonat!!
Kellemes szellő, a gyerekek élvzik - már látjuk az alagút végét! 20 perc alatt leértünk a végállomásra - azaz még van 40 percünk a vonatindulásig...  Ebből 30-at simán eltöltöttünk egy vasúti átjáró mellett a félárnyékban nézelődve, figyelve a sípoló, zászlólengető vasutasokat, akik szorgalmasan irányítgattak ide-oda egy elkeveredett mozdonyt.:) Nem is akart Marci olyan sokszor átbújni a korláton a sínek közé, és a többiek sem sokszor estek le a korlátról.

És innen indul az igazi kaland!

13 óra 50 perc - bementünk a peronra, hisz 15 perc múlva indul a vonatunk!
Áll is bent egy szép kék, hosszú vonat. Háttal nekünk, egyenruhás Kalauz támasztja mozdonyt.
Gy: - Jó napot!
K: -
Gy: - Jó napot!
K: -
Gy: JÓ NAPOT! Ez a vonat Szentgyörgy felé megy? (Ugyanis ott kell átszállnunk a csatlakozásra.)
K: -
De legalább rám emeli a tekintetét!! Igaz, olyan kifejezéstelenül bámul, mintha tanulta volna... Sűrű bajsza miatt nem tud beszélni vajon...?


Gy: - Megáll ez a vonat Szentgyörgyön?
K: -
Gyerekek értetlenül néznek...
Gy: HOVA MEGY EZ A VONAT?
K: - Keleti.
Gy: Köszönjük szépen a szívélyes segítséget! :)

Akkor tehát várunk. 40 fok.
A peron mellett középiskolások kb 30 fős biciklitúrás csapata várja türelmetlenül a vonatát - ami helyett (a mozdonnyal együtt) egy két kocsis piroska érkezik, miután megvárta, amíg a "keleti" kirobog az állomásról. A vezetőjük a fiatal, pirossapkás állomásfőnökkel "konzultál", mi legyen - hisz erre nem férnek föl. Kiderül, persze, hogy nem, mert ez még az egy órával ezelőtti vonat, az övék még legalább ennyit késni fog... Inkább elindulnak bicajjal. 40 fokban.
Közben egy másik mozdony ismét félretolat...  Az állomásfőnök odavágja a sapkáját.
- Ez egy állatkert! - hörgi tehetetlenül, a fejét dörzsölve.

De muszáj megszólítanom:
-Elnézést, hányas vágányról indul a vonatunk 2 óra 7 perckor Szentgyörgyre?
- Nem tudni. Talán a 4-es. De ne vegyenek rá mérget. Lehet, hogy az 5-ös... Még nincs bent. Ez egy állatkert - ismételte meg nekünk is. -Figyeljék a hangost. De mért nem mentek el azzal? -mutat a távolodó "keleti" gyorsra.
- Micsodaaa? Az megáll Szentgyörgyön? Direkt rákérdeztünk a kalauztól! Óóóóhogy a fene...

Az állomásfőnök elnézést kért a kollégája nevében, és odébb somfordált. Közben az 5-ös vágányra megérkezett egy másik kis piroska. Odasiettünk - persze már a hiszti is csak félgőzzel ment a hőségben és a fáradtságtól. Norbi megkérdezte a fiatal, hosszúhajú, mosolygós arcú mozdonyvezetőt, hogy ez a vonat megy-e 2 óra 07 perckor Szentgyörgyre. - Igeeen!
Gyorsan felszálltunk. Elhelyezkedtünk az 50 fokban, és vártunk. És vártunk. És vártunk. 2 óra 10. Megettük a maradék szendvicseket, megittuk az összes vizünket. Olivérnek kakilnia kellett. Végre megjelent a mozdonyvezető.

- Elnézést, most indulunk?
- Ja, hát kábé 25 percet késünk...

Ááááá. De Norbi szemfüles volt. Mellettünk, a 4-es vágányon is állt már egy kék vonat. Megkérdezte:
- Az a vonat is meg fog állni Szentgyörgyön?
- Igen. De mi előbb indulunk, nem érdemes átszállni - mondta a mosolygós mozdonyvezető, s végszavára csikorogva elindult a kék vonat a 4-es vágányról Szentgyörgy irányába...

A mozdonyvezető mosolyogva meghúzta a vállát...
- Ja, akkor mégis az megy előbb.
És sarkon fordult. Nem tudtunk megszólalni a döbbenettől. Én tértem először magamhoz, és mozdonyvezető nem tette zsebre, amit kapott - igaz, a mosolyt se sikerül lehervasztani az arcáról.

Bosszúból Olivér kakilhatott az állomáson a vonativécén, és nem szidtuk le, amiért leszakította a lehajtható kisasztal élvédőjét...

Az nyilvánvalóvá vált, hogy a mária-alsói csatlakozást lekéstük. Norbi megkérdezett egy kézséges kalauznőt, mikor megy legközelebb arrafelé vonat. A hölgy kinézte a mindenttudó kis kézikészülékéből, hogy 16 óra 25-kor. ÓÓÓÓ.... áááááá....
Majdcsak kibírjuk...

Háromnegyed 3-kor értünk Szentgyörgyre. Gyerekek félkómában. Mielőtt Szentgyörgyi körsétára indultunk volna, Norbi gyorsan megkérdezett egy ottani kalauzt is - kiderült, megy vonat 15 óra 15-kor is (hogy melyik vágányról, nem tudja, de figyeljük a hangost, mert itt Szentgyörgyön az nagyon megbízható!) Igaz, csak Máriára megy, nem Mária-alsóra.

Sebaj, hívjuk föl Ferit, Norbi flegmatikus agglegény unokatestvérét, aki az ikerházunk másik felében nyarak épp, hogy jöjjön el értünk Máriára, onnan Norbi + Marci, és Bettiék vele el, Norbi vissza értünk. Így is lett. Ferit fél négyre odarendeltük - közvetve persze, mert az ő száma nem volt meg, csak az édesanyjáé. Na ez rendben.

Hogy az örömöm fokozódjon, a peron másik részében észrevettem egy 6-7 kalauzból álló csoportot, köztük a kedvenc keletis-bajszos kalauzt... Norbi meg sem próbált visszatartani... Rendesen kiosztottam a kollégái előtt, először próbált visszatámadni, majd védekezni, végül megadta magát - nem szólt, csak habogott -  a kollégái meg csak pislogtak... Bár eléggé felzaklatott a nyilvános konfrontáció, végülis baromi jól esett! :) Pár perc múlva egy rövid sírással elmúlt a feszültség...

Hidegvérrel tűrtem/tűrtük, ahogy a gyerekek kómája átváltott hiperaktivitásba, változatos performanszt biztosítva a várakozó közönség számára.
Műsorszámok: 
  • síkfutás 20-szor oda-vissza a peronon (előszeretettel a bajuszos orra előtt:))
  • babakocsiborogatás közös erővel 
  • babapiskótatallérdobálás
  • a kincsetérő frissen vett ásványvíz kiborogatása 
  • általános visítozás és földönfetrengés
  • Marci különszáma: állomásfőnök ajtajának verése ököllel és a kilincs rángatása - odda! odda! felkiáltásokkal
Egy-két fotóillusztrációra volt csak lehetőségünk:  











Na, a zsivaj pont elcsendesedett, mikor tisztán és érthetően felcsendült a hangosbemondó várva várt hangja:

-Gyorsvonat érkezik Budapestről, balra a 4. vágányra. A vonat itt és itt és balatonmáriafürdő-alsó, és stb., stb. állomásokon áll meg. A vágány mellett kérjük, vigyázzanak!
-Hurrááá! Nyomás!! Hallottátok? Alsón is megáll!! Tuti biztos? Hallgassuk meg mégegyszer!
-Gyorsvonat érkezik Budapestről, balra a 4. vágányra. A vonat itt és itt és balatonmáriafürdő-alsó, és stb., stb. állomásokon áll meg. A vágány mellett kérjük, vigyázzanak!
- Hurrááá!

Gyorsan felszálltunk, leültünk. Norbi, biztos, ami biztos, megkérdezte a szintén készséges kalauzhölgyet, hogy biztosan megáll-e Mária-alsón is a vonat? A hölgy megnyugtatta, hogy igen, de azért kinézte a mindenttudó kézikészülékéből is. Igen, biztos megáll a vonat Mária-alsón.

Hurrá! De szegény Feri meg már lelkiismeretesen, jó időben, ott vár Márián! Norbi gyorsan felhívta a keresztanyját, aki felhívta Ferit, hogy menjen vissza haza, nincs szükség a kisegítő fuvarra.

Vidáman száguldottunk a balatoni síneken, a gyereket alig bírtuk visszafogni
- Még nem itt szállunk le, ez még csak Berény, ez még csak Nagymária... Na most készülődjünk, látjátok, ott a mi utcánk, ott az átjárónk, itt jön az állomás,.... hűűű, de gyorsan megyünk.... hűűha.... Na, .b.. meg!! -szakadt ki Norbi száján, ahogy teljes gőzzel átrohantunk a mária-alsói állomáson...

Milyen különbözőek az emberi reakciók! :) Norbi ütni kezdte az egyik ülés támláját (nem volt rajtunk kívül más a kocsiban!), Betti fejét fogva "ezt már nem hitte el". Palkó sírva fakadt, hogy mi lesz velünk ,már sosem érünk haza, hová visz minket a vonat, a kicsik megszeppenve álltak. Én meg mint a dúvad elindultam a másik kocsiba, mert láttam egy-egy kalauzlábat kényelmesen lógázni... Ha már úgyis belejöttem a konfrontálódásba, megkérdeztem a kedves kalauzoktól, hogy tudják-e a MÁV dolgozói, hogy mi a különbség a máriai és a mária-alsói állomás között. Erre a hölgy a fölényes "portás-szindrómás" kioktató stílusban:
- A férje azt kérdezte, hogy Márián megáll-e a vonat? Nem alsón! És a hangos is bemondta!
Hát a pofám leszakad - ahogy mondani szokták...:)  Próbáltam vitatkozni, de ugye van egy fajta ember, akivel egyszerűen nem lehet, mert nincsenek meg hozzá az adottságai...Meg hát nem is volt értelme...

A következő állomáson, Fenyvesen végre leszálltunk!

Telefon Feri anyukájának, hogy légyszi mégis..., mert nem állt meg Márián... Itt vagyunk az állomással szemben, a bazársoron...
- (Sóhaj) Jó, jó, úgyis ismeri már a járást. Küldöm.
- De Fenyvesen vagyunk! Fenyvesen! Fenyves!
- Rendben, küldöm.

Hú. 15 óra 30, 40 fok, a gyerekek a bazársoron vízipuskát követelnek, meg szélforgót, de legalább fagyit...
- Mindjárt itt a Feri, kocsiban nem fagyizunk... Türelem...
- Akkor keressünk árnyékot!

Találtunk is - egy kis horgászboltban... A fiatal eladó srác megengedte, hogy nézelődjünk bent - röviden vázoltam, miért életmentő ez nekünk. Pár perc után persze már nem bírtak magukkal. Szólt bent a zene -hát tácra perdültek. Vad zene volt - vad táncot jártak hozzá... Érdekesek voltak a horgászbotok is - szuper gyorsan lehetett tekergetni a tekergetőjüket, meg vicces rázogatni a csontikat, meg pöckölni az úszókat, de ha semmit se szabad, akkor legalább hadd üljenek be a horgászszékekbe, nem baj, hogy még nylon van rajtuk, mert mért nem jön már a Feri????

Tényleg, miért nem? 25 perc alatt csak ide lehet érni onnan, ami 5 percre van? Akár még a strandról is...

És akkor leesett. Gyerekek, szerintem elment megint Máriára!! Körtelefon. Bingo.
Akkor még legalább negyed óra. Marci már tombol, Misi közli, mert büdös, bekakilt... Juhé! Peluscsere a bolt kövezetén, onnantól kezdve pedig csak a kétségbeesett "Cici!! Cici!!"...
Leültem hát a forgalmas bazárban a bolt lépcsőjére, és diszkréten megszoptattam Marcit, aki kb. 40 másodperc múlva már megnyugodva aludt a karomon.

Feri is befutott végre. Kis Opeljébe mind a heten bezsúfolódtunk mellé,  (Marci persze azonnal felébredt) így csak a belső úton mert menni, az ott sétálgató nyaralók védelme érdekében végig 38km/órás sebességgel... De legalább volt légkondi!

A szép kirándulás végén fél ötkor sikerült hazaérnünk - ahogy eredetileg terveztük!! :)

Az "vigasztalt", hogy barátnőmék sem értek vissza a Balcsira, mert közben jelentették nekik, hogy otthon ellepték a házat az egerek...

Rövid pihenés után azért muszáj volt lemenni a partra fürdeni (ahova a fényképezőt sose vittük le...). Hihetetlen, hogy a gyerekekben mennyi energia van! Ezek a képek a többi napokon készültek - mert összességében nagyon is jól éreztük magunkat!!



















Vonatos élményeink fokozásához pedig hallgasd meg az Animal Cannibals számát, ha szereted...
Ülünk a vonaton... :)

Gratulálok, ha végigolvastad! :) Ígérem, ez nem lesz általános!

Szeretettel:

2010. július 14., szerda

Mit ad egy franchise?

HősNőkblogok
Az imami franchise-t felfedő, előző bejegyzés hozzászólásai között jött elő az a kérdés, ami miatt én is aludtam egy-kettőt arra, hogy belevágok. Idézem:)

"felmerülnek bennem a gondolatok:
Ez az imami a franchise kitalálójának a legjobb (mint általában minden ilyenben), s neki biztosít havi passzív jövedelmet (= fr.díj).
Áruld el, hogy Neked miért jó üzlet ez? (hirdetési felületen túl) És miért jó üzlet ez egy kisvárosban élő valakinek??? "
Elárulom:

2010. június 30., szerda

IMAMI

HősNőkblogok

Trá-tá-tá táááám! Lehull a lepel! :) Íme a franchise, amiről oly sokat titkolóztam eddig:

2010. június 25., péntek

Az élet iskolája

HősNőkblogok
Mi a különbség a sodródás, a könnyebb út választása, elveink feladása, és a "jelek" felismerése, a megindokolható elengedés, az adódó lehetőségek kihasználása között?


2010. június 10., csütörtök

Ballagási tarisznya és egyéb katicák

HősNőkblogok

Hogy a Szürke Urak - akik nem a szürke hétköznapok :), (egyszer biztosan ideérek leírni, kik ők... ) ne találjanak rám, pár napra megint, mint oly sokszor "régen", a kényelmes alkalmazotti offline időkben, boldogan alámerültem a kreatív, jótékony célú non-profit alkotótevékenység boldogsághormont és lelki békét generáló foglalatosságába. Azaz elvállaltam, hogy kitalálom, sőt megcsinálom a ballagó nagycsoportosok év végi ajándékát a szeretett Katica-csoportos óvó néniknek, sőt a tavalyi dizájn alapján megvarrom a kis katica-tarisznyákat is.

2010. május 27., csütörtök

Helyzetjelentés

Jó pár hete nem írtam érdemi bejegyzést - ezt többen, joggal, hiányoltátok is. Ma azonban muszáj volt végre ideülnöm, hogy számot adjak e hónap eseményeiről, és eddigi teljesítményemről...

Miért pont ma?

2010. május 12., szerda

Egész május Anyák Napja!

Május a kedvenc hónapom. Nem csak a születésnapom miatt, hanem mert ilyenkor úgy érzem, kinyílik a szívem, az elmém, újjászületek, mint a főnix, újra képes vagyok befogadni az áradó világot, és teljesülnek a kívánságaim, amiket a költő gyönyörűen megfogalmazott helyettem:

2010. május 2., vasárnap

Franchise, feltételekkel

A GONDOLAT fontossága abban van, hogy használjuk az eszünket, mindig, mindenben, de úgy, hogy közben kössük össze gondolatainkat a SZÍVünk által súgott igazságokkal. -idéztem nemrég egyik bejegyzésem végén

Milyen jó, hogy jól megjegyeztem ezt a mondatot! Nagyon vonzódtam ehhez a franchise ötlethez, de racionálisan átgondolva, a sok munka és az anyagiak miatt már majdnem lebeszéltem magam róla. Pedig...

2010. április 28., szerda

Anyák napjára jön a Babies

...tudtam meg Vida Ági kismamablogjáról.
Ez egy fantasztikusnak ígérkező dokumentumfilm, amely négy baba első életévét mutatja be, akik a világ négy táján élnek - Japánban, Mongóliában, Namíbiában és Amerikában.
Nézzetek bele:
(Sajnos a szélesvásznúsága miatt nem fér ide teljesen, kattints a közepére, hogy rendesen lásd!)



Az előző bejegyzés hozzászólásaiban feltett kérdésekre a következő bejegyzésben válaszolok! :)

Szeretettel:



(Ha még nem tetted, iratkozz fel a blogértesítőmre, hogy azonnal értesíthesselek a legújabb bejegyzésemről! kattints ide!)

2010. április 23., péntek

Érzelem és értelem - melyik az erősebb?

Az üzleti gondolkodás-módhoz és a sikeres vállalkozás vezetéséhez hozzá tartozik, hogy döntenünk kell. De mi alapján? Az üzleti életben ez nem lehet kérdés - ezt most már jól látom.

2010. április 12., hétfő

Ügyintézés gyerekkel... Semmi sem lehetetlen!


Szakad az eső... Mégis délelőtt a városban voltam. "Ügyeket intéztem." Tesco-s bevásárlás, posta, bank, munkahelyen adóbevallással kapcsolatos papírok, tankolás, pár telefon. Egy óra alatt mindennel végeztem!! Hogyan csináltam?

2010. április 7., szerda

Micsoda marketingötlet! cikk erről: Szeretnél családi wellness hétvégét nyerni? Szavazz rám!

Gyerekek mellett sikeres vállalkozást működtetni egy Anyának nem kis munka. Mégis sokaknak sikerült már. És ez nem csak nekik jó! :) Példaként szolgálhatnak a még megvalósítás előtt álló "Anyatársaknak", bizonyítékként számukra, hogy ők is (Te is!) meg tudják csinálni.

Remélem, talán én is közéjük tartozom... A nevezési lapon biztosan! :) Merthogy a "Szoptass ügyesen!" című könyvem szerzőjeként és terjesztőjeként én is pályáztam az idén először átadásra kerülő "Év Anyavállalata" díjra.

Ha tetszik, amit elértem,
szavazz rám! Szavazásodért cserébe 4 személyes családi wellness hétvégét nyerhetsz! A szavazás határideje: április 25. 

És a marketing az egészben: 

2010. április 1., csütörtök

Tavaszi ünnep - fókuszált pihenés...

 Egy hete írtam az utolsó bejegyzésem... Nagyon bosszant! Mégis ez maradt minden nap legutoljára... Pedig nem lazsáltam, csak megint "háttérmunkát" végzek. Melyik híres ember is mondta, hogy ha egy napja lenne megvalósítani egy új dolgot, akkor 23 órán keresztül tervezné, és egy óra alatt megvalósítaná... Valahogy így vagyok én is... 

Tervezek, újratervezek, átgondolom, átvariálom, még az alapkoncepciót is!! Plusz tájékozódom, más forrásokat, új szemszöget, más nézőpontokat keresek, és kapok kéretlenül is...

2010. március 25., csütörtök

Horgász lettem! De valójában halászni akarok...


Hosszas szöszmötölés után bedobtam a "csalit" a vízbe. Azaz elindult végre a mini-sorozatom, aminek segítségével a horogra akadhatnak a látogatóim e-mail címei... 

Juj, de ronda hasonlat! Pedig marketinges körökben ez előszeretettel használt "szakkifejezés". Tényleg nagyon találó, csak eléggé negatív csengésű - becsapást, átverést sejtet. Pedig a jó csali ténylegesen a "halacskák" hasznára válik...

2010. március 22., hétfő

Karrierista nők család nélkül - ez a jövő?


Elgondolkodtató, vagy inkább megrémítő cikk jelent meg nemrég a HRportal.hu oldalon a fenti címmel:
http://www.hrportal.hu/hr/karrierista-nok-csalad-nelkul-ez-a-jovo-20100308.html 

Mivel én optimista, és naiv idealista vagyok, hiszem, hogy a világ valójában nem ebbe az irányba halad, vagy ha mégis, ez a jelenség nem tud tartós maradni... Mert természetellenes... És van egy sejtésem, hogy nem a nők természetéből fakad ez a tendencia...

2010. március 15., hétfő

Akkor szép a huszár...


Akkor szép a huszár,
ha felül a lovára,
rávágja a csákóját a büszke homlokára,
rávágja a csákóját a két fekete szemére,
hogy ne lássa senki, hogy hull a magyar huszár könnye.

Hull a huszár könnye a lova sörényére,
lova sörényéről meg lepereg a földre,
sirathatsz galambom, mer el leszel felejtve,
piros rózsát nem teszek a rezes csákód elejébe.

Hallgasd meg itt:
Ifjú Muzsikás-Ifj.Csoóri Sándor

(A bejegyzést húgomtól loptam :) ) 
Ezt a képet innen: http://www.sonline.hu/galeria/37313
(Misi fiam fönt huszár, itt a zöld mellényes vitéz, mellette Zente unokaöcsém díszeleg.)

2010. március 8., hétfő

Örömmel jelentem, megjelentem!


Kézbe vehettem végre első nagy kaliberű hirdetésemet a Felicitas Várandós Mamák Könyvében. Március vége felé fog ténylegesen a kismamák kezébe kerülni. Én viszont már most elbüszkélkedem vele!

2010. március 5., péntek

A baj csőstől jön - én magam indítottam a lavinát(?)

Januárban egyik nap összeszedtem magam, felhívtam a közeli családi napközit, amit ismerőseink ajánlottak, és bejelentkeztünk. Másnap mehettünk is a "beszoktatásra". Már amikor benyitottunk, éreztem, hogy valami nem stimmel. Csak nem tudtam megfogalmazni, mi.

Hát milyen Anya vagyok én??

Az ugye kiderült már rólam, hogy bőven vannak céljaim, megvalósítandó terveim, aktuális feladataim. Egyik rossz tulajdonságom ráadásul, amin egy ideje tudatosan igyekszem változtatni, (csak nehezen megy, mert sokszor észre sem veszem magam...) hogy mindent egyszerre akarok csinálni, és lehetőleg azonnal.

2010. március 2., kedd

Otthon dolgozni kisgyerek mellett... Képtelenség? Már-már feladnád a küzdelmet...?


Biztosan te is észrevetted már, hogy az internet (és az "offline" világ is) tele van sikeres, aktív, kreatív és munkájukban termékeny kismamákkal, sokgyermekes családanyákkal. Blogolnak, alkotnak, lendületesen vezetik a vállalkozásukat, s mindeközben jut idejük és türelmük a családjukra, megőrzik jókedvüket és lelkesedésüket, mosolyogva, könnyedén veszik az akadályokat, vagy nincsenek is akadályok előttük. Minden elismerésem az övék! Megmondom őszintén, irigykedve figyelem őket és az eredményeiket. Hogyan csinálják?

Vagy csak kívülről  látszik ilyen rózsásnak a helyzetük?

2010. február 24., szerda

Csak businessmamiknak: Trump Top 10 sikertippje - női változat

Kompenzálandó a csillagok-adta jellememet (ikrek vagyok:) ) még novemberben kinyomtattam és kitettem a szobám polcára Donald Trump ingatlanmágnás Top 10 Sikertippjét, amire Mátrai Szilárd blogján akadtam rá véletlenül. Elég férfias hozzáállás, de azt hiszem, erre szükség is van ahhoz, hogy ki tudjunk tartani a "nehéz időkben."  Nagyon erőteljes, lelkesítő szavak, Trump borzasztó sikeres, gondoltam, biztos működni fog nálam is. Aztán persze megfeledkeztem róla...

Az elmúlt hetek, és főként a legutóbbi pár nap megpróbáltatásai után, mikor kerestem valami kapaszkodót, aminek segítségével kikecmereghetek a gödörből, azonban eszembe jutott ez is. Újra elolvastam, és próbáltam szuggerálni magamba a kitartásra ösztönző sorokat:

Top 10 sikertipp:

2010. február 20., szombat

Milyen üzletasszony vagy a csillagok szerint?


Vagy inkább, milyen vállalkozó lennél...
Amikor az online marketingbe belevetettem magam, a technikai tudásom a nullával volt egyenlő. Első befektetésem a tanulásba Vida Ági Gazdagmami Motivátor előfizetése volt. Ági a CD-ken (többek között) lépésről lépésre bemutatja egy blog születését
és felfuttatását - az ötlettől a piackutatáson át a design létrehozásáig és a tartalomfejlesztésig.

Mondanom sem kell, borzasztóan hasznos volt számomra! A blog témájának a párhoroszkópot választotta, és egyik bejegyzésébe illesztette ezt a vállalkozói horoszkópot is.

Használati útmutatás: 
  • ami pozitív és illik rád, arról hidd el, hogy így igaz
  • ami negatív és illik rád, azon gondolkozz el, és változtass rajta
  • ami negatív és szerinted nem illik rád, azzal ne foglalkozz   - biztosan másra vonatkozik
Jó szórakozást!
Vállalkozói horoszkóp
View more presentations from guestde87f0d.



(A full-ra kattintva teljes képernyőn nézheted)

Szeretettel:




(Ha még nem tetted, iratkozz fel az oldalsávban levő űrlapon, hogy azonnal értesíthesselek a legújabb bejegyzésemről!)

2010. február 19., péntek

Honnan hova tedd félre a pénzed? Javíts a pénzügyeiden! 3.

A jövendőmondó válasza egyszerű:  A "megtoldott takarókból" (ld. előző bejegyzés közepe) vágj le egy-egy darabot, varrj belőle új takarót... De varázstakaró legyen ám!

Nem baj, ha először ez is picike, mert az a tulajdonsága, hogy ha levágsz belőle egy darabot, és azt ügyesen megforgatod, majd visszavarrod, kétszer nagyobb takaród lesz, mint volt! A nagyobb takaróból még nagyobb darabot vágj le - ne sajnáld, annál nagyobbra fog nőni! (Vagy vágj le két darabot, és a másodikból kezdj el varrni egy újabb varázstakarót...) Egészen addig varázsolj, amíg már hiába is nyújtózkodsz, nem lóg ki alóla a lábad! Mikor biztonságosan körülvesz, míg te békésen szundikálsz... És azalatt is csak nő, nő, nő... magától... Megvédi még az unokáidat is...

Olvasó:  - De hol kapni ilyen csodatakaró-szabásmintát?

2010. február 15., hétfő

Hogyan tudsz több pénzt félretenni? - Javíts a pénzügyeiden! 2.


Amint az előző bejegyzésben írtam, kisebb-nagyobb megtakarítás szinte mindannyiunknál könnyen megvalósítható lenne. Csak hajlandóságot kéne mutatni rá, és ismerni kellene a hogyanokat...

Az első feladat csak az, hogy tudatosan kezdd irányítani a pénzáramlást. Nem vagyok pénzügyi szakember, de mint gyakorló háziasszony és családanya, aki hajlandó volt tanulni és változtatni e téren, tudok szolgálni pár tippel:

2010. február 13., szombat

Vajon tudsz (több) pénzt félretenni hónap végén? - Javíts a pénzügyeiden! 1.

Most, hogy már van pénzügyi nyilvántartásod, és látod, honnan jön és hova megy a pénzed, (ugye rendszeresen vezeted a háztartásod költségvetési táblázatát?) biztosan benned is felmerül a kérdés, hogy vajon tudsz-e javítani a végeredményen, hogyan képezhetsz tartalékot, és mit kezdj a félretett pénzzel.

2010. február 11., csütörtök

Felkészültem, elkészültem, .... kikészültem... :)

Na, jó, csak elfáradtam egy kicsit... Ezért nem jelentkeztem pár napig. De megérte!  Hosszas felkészülés és kutatómunka után (amit kezdőként mindig szükségesnek tartok) felkerült végre az automata hírlevélküldő a Szoptass ügyesen! oldalra. Amit a látogató ebből lát, az csak a feliratkozó űrlap, és a hozzátartozó körítés. (Remélem, nem túl marketing-szagú...)

Vajon mi tartott ezen ennyi ideig?

2010. február 4., csütörtök

Tudod, hová lett a pénzed hónap végére? Segítek a nyilvántartásban!

Egy korábbi bejegyzésben tettem már említést arról, mennyire fontos a pénzügyi tervezés. Ennek első lépése, hogy tisztában legyünk a pénzügyeinkkel.

Te pontosan tudod mennyi a család bevétele, és mik a kiadásaitok? Ha már leírva, összesítve látod a részleteket, egyszerűvé válik az elemzés is. Láthatod, mik az állandó költségek, és jobban észreveheted, min tudnál változtatni. Azaz elkezdheted megtervezni a családi költségvetést. A gondos tervezésnek pedig egyenes következménye a jobb eredmény! Persze, ha a tervek szerint halad a megvalósítás... :) Hogyan teheted ezt egyszerűvé?

2010. január 31., vasárnap

Sikerreceptem - Szoptatóskönyv-marketing Anya módra (4)

Ahogy egyre inkább beleástam magam az internet-marketing tudományába, azon belül is a látogatottságnövelés módszereibe - rájöttem, hogy az én esetem igen speciális.

2010. január 29., péntek

Sikerreceptem: Szoptatós-könyv marketing Anya módra (3)

Nincs mese, megint tanulnom kellett. De hol lehet mai marketinget tanulni? Hát persze, hogy ezt is az interneten. Tehát beírtam a keresőbe a marketing szót.

2010. január 27., szerda

Sikerreceptem: Szoptatóskönyv-marketing Anya módra (2)

Tehát a bökkenő, amivel szembesültem:
Hiába tetszik a könyv a honlapra látogatóknak, ha kevesen tévednek oda.
A válaszra váró kérdés:
Hogyan tereljem rá a mit sem sejtő kismamákat?

2010. január 23., szombat

Legyél Te is Bonca!

Talán te is olvastad Varga Katalin kisregényét gyerekkorodban, s emlékszel még, mi a boncaság.

2010. január 21., csütörtök

Sikerreceptem: Szoptatóskönyv-marketing Anya módra... (1)

- Tessék, csak tessék! Kismamák, és újdonsült anyukák! Megjelent első könyvem, a Szoptass ügyesen! Vegyék és vigyék!

Gyakorlatilag így tájékoztattam először a nyilvánosságot a könyv létezéséről. :) Rengeteg emberhez eljutott a hangom... Összes iwiwes ismerősöm olvashatta a jó hírt az üzenőfalon, és a profilomon. És nagyjából ugyanezen ismerőseimnek elküldtem e-mail-ben is, hogy küldjék tovább... Az, hogy elég sok rendelésem lett így is, talán egyrészt annak köszönhető,

2010. január 15., péntek

Könyvterjesztés - Irány a könyvesbolt! Vagy mégsem?

Természetesen nagyon szerettem volna, ha a Szoptass ügyesen! az ország minden könyvesboltjában rögtön ott díszeleg a kirakatban és a kismamáknak szóló polcokon. Erre azonban az első 500 példány nem lett volna elég. Meg nem is kapkodtak utánam a nagykereskedések - hiszen azt sem tudták, hogy létezem. :) A megoldás:

2010. január 14., csütörtök

Így született - azaz hogyan lesz egy kézzel írt füzetből "igazi" könyv?

Amikor sógornőm kezébe vette a könyvem elsőként elkészült példányai egyikét, ámultan kiáltott fel:
- Gyömbi, ez olyan, mint egy igazi könyv! :)
 Hát igen. Olyan lett. Illetve az lett. Negyedik gyermekem... :) Ámbátor az idáig vezető út elég sok lépésből állt.

Könyvkiadás - mi az nekünk?

Elég volt épp csak kicsit tájékozódni a könyvkiadás mibenlétéről és a kiadókról, hogy megszilárduljon az eredeti elképzelésem, miszerint nem érdemes egy kis könyvvel különféle kiadóknál kilincselni. Több okból sem.

Az első és legfontosabb, hogy nem szívesen adnám ki a kezemből a kiadói jogokat.
Hogy miért?

2010. január 12., kedd

Ezért fogant

Mindig is szerettem volna író lenni. Ötévesen írtam (és rajzoltam) első művem, a "Nyuszik lakodalma" címmel. Ezt követte még számos alkotás. Verseskötet nyolc évesen, Piroska és a farkas humoros átirat kilenc évesen, gimiben novellák, regénykezdemények. Csupa színvonalas mű, melyet remélem senki nem fog felfedezni a régi szekrény mélyén, ha már híres leszek. :)

Mi vitt rá, hogy szoptatós könyvet írjak?

2010. január 11., hétfő

AFT 4 - Új ajtó, új világ...


Hogy is van a mondás? Ha az egyik ajtó bezárul, kinyílik egy másik ...
Mögöttem ugyan nem zárult be egy ajtó sem, csak kicsit behajtottam az MLM-ét, viszont nagyon kíváncsi vagyok, szeretek új dolgokat felfedezni, és jól a dolgok mögé nézni. Minden érdekel, és el is tudom képzelni magam szinte bármilyen szerepben - a sikeres ingatlanosé kifejezetten tetszene.

Az ingatlanbefektetés szót beírva a keresőbe,

2010. január 10., vasárnap

AFT 3 - Mire emlékszel az iskolában tanultakból?

Annak ellenére, hogy világéletemben jó tanuló voltam, én nem sok mindenre - bevallom becsülettel.
Pedig mennyi "fontos" dolgot kellett bebiflázni - adatok, dátumok, képletek, s közben elveszett a lényeg. Az összkép, az egyéni látásmód, a kreatív gondolkodás, és egyáltalán, az "élet szaga", hogy fel lehetett volna készülni rá!

Pedig tanulni jó! Sőt, elengedhetetlen, ha boldogulni akarunk. Csak nem mindegy, mivel tömjük a fejünk.

2010. január 8., péntek

2010-ben minden jobb lesz

Ezt a cikket nemrég olvastam a HősNők című, egyik kedvenc blogomon, Vidi Rita tollából. Mintha én írtam volna! Válságról, válságkommunikációról, válságkezelésről. A megfelelő hozzáállásról, amivel felülkerekedhetünk a belénk beszélt félelmeken, kudarcokon. Reményt és lendületet ad a következő évhez. Olvasd el!


2010-ben minden jobb lesz

Az én történetem (AFT :)) holnap folytatódik!

AFT 2 - A fordulat

És ekkor belépett a férjem. Kissé zavartan megállt az ajtóban, kezében egy nagy csomaggal. Ránéztem a fotelből - épp a régóta vágyott beépített szekrényünk szépen sikerült tervét sirattam, amit ebben a hónapban sem tudtunk megcsináltatni, mert nem maradt rá hetvenezer forintunk, - és rosszat sejtve megkérdeztem:
- Hát az meg mi?

2010. január 6., szerda

AFT 1, azaz kezdjük!

Mármint a történetet. Mármint az "Anya és az Anyagi Függetlenség Történetét".


In medias res helyett, úgy vélem, az a tisztességes, ha az elejétől. A regény a közelmúltban kezdődik. Igyekszem majd a cselekmény, és az olvasó haszna szempontjából fontos momentumokra szorítkozni, (bevallom, ez nehezemre fog esni, hiszen annyi izgalmas dolgon mentem keresztül:)), hogy minél előbb eljussunk a jelenhez, és élő egyenes adásban közvetíthessem a gyorsan pörgő eseményeket.

2010. január 3., vasárnap

Boldog Új Évet!

Szeretettel köszöntök minden új olvasót az újesztendő küszöbén!
Örülök a szép számú feliratkozónak! Ígérem, lesz bőven olvasnivaló - amint kiheverem a karácsony - szilveszter (50 fős vendégsereg nálunk...) -  újévi malacsütés (kemencében, 60 főnek, nem nálunk... ) kellemes fáradságait.
Persze azért nem tétlenkedtem. Életemben először én is újévi fogadalmakat tettem. Az ide vonatkozókat el is árulom majd. Ez nekem motiváló, hiszen a nyilvánosság előtt mégsem maradhatok szégyenben. :)

Aztán alaposan rendet tettem. A lakásban is, a fejemben is, a "papírok" között is. Ez nélkülözhetetlen a nagy tervek megvalósításához, sőt a tervezéshez magához. Mert a boldoguláshoz bizony tervek is kellenek. Nem csak napi szintű, hanem heti, havi, sőt éves. Erről is lesz szó nemsokára. Addig is íme a kérdés, amire biztosan kíváncsi vagy:

Ki nyerte a mézeskalendáriumot?
Kisorsoltam - természetesen egy kalapból, ahogy illik! A szerencsés nyertes: Hilda! Gratulálok!
A részleteket e-mailben küldöm!

A többiek se búsuljanak! :) Érzem, hogy ez az év sok izgalmas, szép dolgot tartogat számunkra... :)